Lépés vagy vágta: melyik tényleg építi az állóképességet?

Mit jelent az állóképesség-fejlesztés valójában

Az állóképesség több, mint csak kitartás. A szív- és tüdőkapacitás, izomerő, ín-szilárdság és a terhelés után történő felépülés összejátékáról van szó. Az olyan ló, amely jól van edezve, gyorsabban felépül, kevésbé fárad ki és hatékonyabban mozog. Az állóképesség-fejlesztés fokozatos terhelést igényel: edzel a testalapot azzal, hogy fokozatosan nagyobb terhelésnek teszed ki, mint ahogy már szokott, de kellő időt adsz a felépülésre és alkalmazkodásra. Ez az elv a lépésre és a vágtára is érvényes.

Mit jelent a lépés az imádott lovodnak

A lépés négy ütemű járulat, amely nem rendelkezik függő fázissal, ami azt jelenti, hogy a lónak mindig legalább egy lába a földön van. Ezért az ízületek és inák terhelése viszonylag alacsony. Azonban a lépés messze nem passzív tevékenység. Egy aktív, folyamatos lépés hosszú gyeplővel stimulálja a háti izmokat, javítja a vérkeringést és segít a nyirokfolyadék jobban keringeni. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy 20 perc aktív lépés 60-80 szívverésre növeli a pulzust percenként — ez elegendő aerob edzési inger a lépés kezdeti állóképességű lovaknál vagy felépülési periódusokban. Fiatal lovaknál vagy sérülésből felépülő lovaknál a hosszú lépésedzés ezért biztonságos és hatékony kiindulópont.

Mikor érdemes a lépést választani

• Az első fázis után, pihenés vagy sérülésből felépüléskor (minimum 4-6 hét szükséges az intenzív vágta hozzáadása előtt)
• Bemelegítésként: 10-15 perc lépés az vágta munka kezdete előtt
• Hűtésként: minimum 10 perc lépés az intenzív munka után az izmok fokozatos lehűtéshez
• Meleg vagy magas páratartalom esetén, amikor a vágta gyorsan túlfűtéshez vezethet
• Inproblémákkal vagy könnyű artrózisos lovaknál, mint alacsony terhelésű edzési alternatíva

Mit jelent a vágta az állóképesség szempontjából

A vágta egy kétütemű járulat, amely függő fázissal rendelkezik, és jelentősen több igényt támaszt a szív, tüdő és izmokra, mint a lépés. 13-16 km/h-s munkasebesség mellett a pulzus 120-160 szívverésre emelkedik percenként, amely az aerob edzési zónába esik. Ez pontosan az a tartomány, amelyben a szív és tüdő edzethetők anélkül, hogy átlépnéd a tejsavküszöbét. Szokásos 20-30 perc ilyen tempóban való vágta mérhető állóképesség-fejlesztést eredményez. A vágta függő fázisa a hasizmokat és háti izmokat intenzívebben edzeti, mint a lépés, amely hozzájárul egy erősebb felső vonalhoz.

Gyakorlati fejlesztés: heti terv például

Egy olyan lónak, amely a tél után újra indul, egy hatékony alapvető terv így néz ki:

• 1-2. hét: 4x hetente 30 perc aktív lépés, könnyű dombedzéssel, ha lehetséges
• 3-4. hét: 3x lépés (30 perc) + 2x lépés-vágta kombináció (20 perc lépés, 10 perc vágta 3-5 perces rövid intervallumokkal)
• 5-6. hét: 2x tiszta lépésedzés + 3x vágta edzés növekvő 20-25 perces aktív vágta tempóig
• 7. hét+: finomítás a pulzus, felépülési sebesség és a ló állóképessége alapján

A pulzusmérés megváltoztatja a játékot

Az intuíció hasznos, de a szívfrekvencia-mérő objektív adatokat ad. Egy ló, amelynek 15 perc vágta után már 180-as pulzusa van, túlmegy az aerob zónáján, és inkább fáradságot építi fel, mint állóképességet. Célozz meg 120-150 szívverés/perc munkasebesség-pulzust az aerob állóképesség-fejlesztéshez. Munka után a pulzusnak 10 percen belül 60-70 alá kellene esnie. Jegyezd fel ezeket az értékeket az EquiSight lovasi mappájában, hogy hétről hétre össze tudd hasonlítani a haladást és objektíven tudd módosítani az edzéstervet.

Gyakori hiba: túl gyors a váltás a vágtára

A leggyakoribb hiba a lépési fázis kihagyása. A lovaknál, amelyek közvetlenül pihenés után intenzív vágtára mennek, izmok fejlődnek, de az inakat és ízületi szalagokat figyelmen kívül hagyják — azok lassabban fejlődnek és több időre van szükségük. Az inakat alacsony intenzitású, ismételt terhelés által válnak erősebbé. A lépés pontosan ezt teszi. Számítts rá, hogy az ín és szalag 6-8 hetet igényel az új edzésmunkához való alkalmazkodáshoz, míg az izmok ezt 2-3 hét alatt megteszik.